Amikor egy-egy új eszköz megjelenik az oktatástechnológia piacán, rögtön jönnek a huhogó hangok: ezzel így nem lehet, úgy nem lehet tanítani. Ahonnan ez a szél fúj, ott készpénznek veszik, hogy a megszokott eszközökkel viszont lehet. Dacára a sok kudarcnak, amit a hagyományos eszközökkel elértek: fokozatosan romlanak a PISA eredmények, a munkáltatók küzdenek a megfelelően kvalifikált új kollégák felvételével, vagy hogy a saját vezetőképzési portámon is sepregessek: a gazdaságban és a közszférában nem veri az eget a vezetési színvonal. Nem csak az a kérdés tehát, hogy egy új eszközzel lehet-e tanítani, hanem az is, hogy a régi mennyire volt sikeres.
Lehet: tudok olvasni, írni (ráadásul egész helyesen), használom az alapműveleteket és a százalékszámítást, ismerek jó sok népdalt és mozgalmi indulót. Angolul egész jól megtanultam a tagozatos osztályban, amire építve később nyelvtanfolyami tanulás után felvételizhettem. A főiskolán az anyanyelvi lektoroktól ellestem sok tanítás-módszertani eszközt, és a nyelvet is egész sokat gyakorolhattuk.
Nem lehet: bár sose buktam meg, szerintem legfeljebb 1 százalékát tudnám felidézni az iskolaéveim során átvett tananyagnak, vagy annyit se. A közismereti tárgyakból szinte semmire nem emlékszem: fizikából egy-két képlet talán még megvan (bár 9 pontot értem el a felsőoktatási felvételin a 15-ből), kémiából a H2O-n kívül más nem nagyon, reakcióegyenletből egy sincs meg, biológián azt se tudom, miről volt szó, a himnuszon és a szózaton kívül más versre nem emlékszem, egyetlen költőnek se tudom az életrajzát, a történelmi ismereteim pedig szégyenletesek. Matekból, pedig még felvételiztem is belőle, mindössze a fent felsorolt tudományt vagyok képes használni. Mondjuk földrajzból szerintem megütöm egy nyolcadikos szintjét, de gyanítom az inkább azzal függ össze, hogy szeretek utazni. A főiskolai pszichológia, neveléstudomány, szociológia, és egyéb kapcsolódó tárgyakból semmire nem emlékszem, és értelmét sem találtam a kurzusoknak, se akkor, se később. Félreértés ne essék, ezekre nem vagyok büszke, csak megállapítom.
Lehet-e tanulni könyvekből?
Lehet: az elmúlt évek során elolvastam vagy 150 szakkönyvet, és alapvetően ezekből építkeztem a szakmai és vállalkozói munkám során. Mellette olvastam szépirodalmat is a lektorom ajánlásával, és mind nagy hatással volt rám emberileg.
Nem lehet: lásd a temérdek tankönyvet, kötelező olvasmányt, amiből nem maradt meg szinte semmi.
Lehet-e tanítani tréninggel?
Lehet: tapasztalhatjuk az ügyfélkiszolgálás, az értékesítés és a vezetés színvonalán egy csomó cégnél.
Nem lehet: tapasztalhatjuk az ügyfélkiszolgálás, az értékesítés és a vezetés színvonalán egy csomó cégnél.
Lehet-e tanulni mobiltelefonnal vagy más on-line eszközzel?
Lehet: álljon itt néhány példa, amit a közelmúltban tanultam mobiltelefonnal/tablettel, a teljesség igénye nélkül. Photoshop használat alapjai a YouTube-ról, mindenféle szakkifejezések jelentése a Wikipedián, napjaink globális véleményvezéreinek aktuális gondolatai a TED-en, újonnan megjelent szakkönyvekről értesülés és azok beszerzése, a gyermekeink töménytelen mennyiségű kérdésének megválaszolásához szükséges információk: pl.: a számszeríj és a kopja lerajzolása, Szent Mihály élettörténete, kétféle közismert, Szent Mártonhoz kapcsolódó legenda tartalma, a naprendszer bolygói és jellemzőik, a legkülönfélébb természeti jelenségek és fizikai törvényszerűségek magyarázata, kevésbé ismert állatok külleme és tulajdonságai, stb.
Nem lehet: ha az on-line tanuláshoz használt tananyag (e-learning vagy m-learning tartalom) egyszerűen csak egy tankönyv elektronikus változata, akkor nem sokkal lesz hatékonyabb a tanulás vele, mintha a könyvet olvasnánk el. Ha nem foglalkozunk a gyakorlatba építéssel és a személyre szabással, ugyanolyan alacsony lesz az eredményessége.
Nem az eszközön múlik tehát önmagában, hogy lehet-e vele tanulni vagy tanítani, hanem azon, hogy mit akarunk vele elsajátítani, és azon, hogy milyen oktatás-módszertani felkészültséggel történik az adott eszköz tanítási célzatú használata. Amikor tavaly ilyenkor meghallottam, hogy mobil alkalmazást kellene fejlesztenünk vezetőfejlesztési célból, elég bizarr ötletnek tartottam a dolgot. Most, hogy a csapatunk egy évet beletett a munkába, tisztán látom, hogy ugyanúgy eredményes lehet a mobil tanulás, mint egy jól megtervezett és kivitelezett személyes képzési folyamat, de a formátum miatt a célok és az alkalmazási terület eltérőek. A mobilsága (akkor és ott használja, amikor akarja, vagy amikor épp szüksége van rá) és "bit sized learning" jellege (kis falatokban történő tanulás) egyértelmű előnyöket jelent. Nem helyettesíti viszont, hanem kiegészíti a fejlesztési eszközök meglévő portfólióját. Mi lesz a vállalati tréningekkel? Lesz rájuk a jövőben is szükség? Az on-line képzésben utazó Udemy vezérigazgatója szerint nem csupán fennmaradnak, hanem még több kell belőlük! Bár ez nem jelenti, hogy nem kell őket eredményesebbé tenni.
Kattints ide és töltsd le ingyenesen Az emberi lények tanítása című e-könyvemet!
Kattints ide és töltsd le ingyenesen Az emberi lények tanítása című e-könyvemet!
